Mészáros Sándorné honlapja!
Lakóhelyem: Székesfehérvár
A tér közepén vörös márvány díszkút, a három kőoroszlán által tartott Országalma, Ohmann Béla alkotása a város történelmi jelentőségét szimbolizálja. Alapzatán három, a város történelmét meghatározó évszám: 1001, 1688, 1938. A három kőoroszlán által tartott "Országalmán" körbefutó felirat: LIBERTATES CIVITATIS ALBENSIS A S. REGE STEPHANO CONCESSAE, azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.
Az órajáték figurái a magyar történelem olyan királyi személyiségeit ábrázolják, akiknek nevéhez legendák fűződnek. Az órajáték különlegessége a 24 órás beosztású számlap. A világos alapon lévő számok a nappali órákat, a sötét alapon lévők az esti és éjszakai órákat mutatják. A 12 hónap nevét felsoroló körívhez kapcsolódik a csillagképeket ábrázoló tárcsa. Ez havonta fordulva a megfelelő ábrát a hónap nevéhez igazítja, így egy év alatt fordul körbe a számlapon. A csillagtérképen az éjszakai égbolt látható, a hónapokhoz kötődő csillagképek, a Vízöntő, a Halak, a Kos, a Bika, az Ikrek, a Rák, az Oroszlán, a Szűz, a Mérleg, a Skorpió, a Nyilas és a Bak szimbólumaival, továbbá a Tejúttal.
A vár az örökké tartó szerelem és példamutató házasság szimbóluma. Bory Jenő márványszobrai őrzik feleségéhez fűződő szerelme emlékét. A termekben, az udvarban és a kertben 500 alkotásból álló gyűjtemény tekinthető meg.
Az emlékmű a városház téren látható ami a város egyik legszebb tere. A szobor egy kardot tartó mezítelen lovast ábrázol. Pálcai Pál alkotása melyet a Tízes huszárok tisztkara készíttetett. Az emlékművet 1939-ben avatták fel amellyel megemlékeztek a Limanowai ütközetre.
A Szent István Székesegyházat IV Béla alapította ifjabb korában 1235 előtt. Őt magát ebben a templomban koronázták. A középkorban Szent Péter és Pál apostolok templomának hívták. Szentélyének bővítéséről egy 1478-ban kiadott oklevélből tudunk. A királyi koronázások alkalmával a szertartások egy része- ítélkezés és lovaggá ütés- itt játszódott le. A székesfehérvári püspökség megalapítása után 1777-ben püspöki székesegyház lett. A Székesegyház provinciális barokk homlokzatát két hatalmas tornya között díszes korlát, továbbá Szent István, Szent László, Szent Imre barokk kőszobra zárja le. Gazdagon díszített szép barokk kapuja fölött Székesfehérvár címere látható.
Öt évszázadon át- István királytól a török hódításig- a középkori magyar állam legfontosabb, legszentebb helye volt ez, ahol királyainkat koronázták és eltemették, ahol az államalapító István király hamvai nyugodtak, hol a koronát és a felségjelvényeket őrizték a királyi kincstárral és az ország levéltárával együtt. A magyar történelmi múlt-e kimagasló értékéből csak romok maradtak reánk. Székesfehérvár 1601. évi ostromának esett áldozatul. 1848 őszén már a régészet eszközeivel kellett megmaradt nyomait felkutatni: ekkor bukkantak rá III. Béla és felesége sírjaira. A Magyar Nemzeti Múzeum őre, Érdi János végezte az első ásatásokat aki a két vörös márvány koporsó mellett további hármat tárt fel. 1969-70-ben egy újabb feltárás hozta felszínre István király kriptáját, a trón helyét amelyeket a korábbi ásatások során nem találtak meg.